Címlap
  • strict warning: Declaration of views_handler_filter::options_validate() should be compatible with views_handler::options_validate($form, &$form_state) in /home/fano/public_html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_filter.inc on line 0.
  • strict warning: Declaration of views_handler_filter::options_submit() should be compatible with views_handler::options_submit($form, &$form_state) in /home/fano/public_html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_filter.inc on line 0.
  • strict warning: Declaration of views_handler_filter_boolean_operator::value_validate() should be compatible with views_handler_filter::value_validate($form, &$form_state) in /home/fano/public_html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_filter_boolean_operator.inc on line 0.
  • strict warning: Declaration of views_plugin_row::options_validate() should be compatible with views_plugin::options_validate(&$form, &$form_state) in /home/fano/public_html/sites/all/modules/views/plugins/views_plugin_row.inc on line 0.
  • strict warning: Declaration of views_plugin_row::options_submit() should be compatible with views_plugin::options_submit(&$form, &$form_state) in /home/fano/public_html/sites/all/modules/views/plugins/views_plugin_row.inc on line 0.

Nyomdai fogalmak

A-Á

Ablakos boríték – olyan boríték, amelynek elején, általában a jobb alsó sarokban fóliával takart ablak található (mögötte láthatóvá válik a levélpapírra írt címzés)
Adathordozó – számítástechnikai eszköz (CD/DVD, zip, hordozható merevlemez, USB, pendrive stb.), amelyen a feldolgozásra kerülő anyagot „szállítják”
Antikva – a leggyakrabban használt betűcsalád neve. (Ezen kívül egy betűfajta is.)
Aranymetszés vagy aranyarány – egy olyan arányosság, ami a természetben és művészetben is gyakran megjelenik, természetes egyensúlyt teremtve a szimmetria és az aszimmetria között. Az aranymetszés arányait tartalmazó formák nagy esztétikai értékkel bírnak, számos területen, de legfőképp a tipográfiában vagy a fényképészetben alkalmazzák őket. A tipográfia – avagy a betűk művészete – is épít az aranymetszés szabályaira: a címek, alcímek és a szövegtörzs betűméretének viszonyát általában az aranyarányban szokás megállapítani.
Álló boríték – a rövidebb oldalán nyíló boríték (fejben nyitható boríték)
Álló formátum – álló téglalap formátumú, a hosszabb oldalán kötött kiadvány
Árajánlat – a nyomdai műveleti és anyagigény alapján adott ár
Átdolgozott kiadás – megjelent mű módosított szövegű újrakiadása
Átfutási idő – a megrendelésétől a szállításig eltelt időintervallum

B

Beakasztás – a könyvtest/belívek beragasztása a táblába/fedélbe
Behúzott melléklet – a kiadványba be nem kötött melléklet
Belív – a táblába/fedélbe beillesztett könyvtest
Bemetszés, riccelés – a papír keresztmetszetének részbeni átvágása. (Például az öntapadós fóliák készítésekor a felső papírréteg a bemetszés vonalán könnyen leválasztható az alsó hordozóról.)
Bélelés – általában a borítékoknál használnak bélelést (a tartalom védelmét szolgálja)
Biegelés – a papír meghajtása, amellyel például a prospektusok, dossziék jobb nyithatóságát, könnyebb záródását biztosítják
Borítás – a könyvtábla külső felületének anyaga (például bőr, műbőr, vászon, papír, PVC, stb.)
Boríték – lehet ablakos vagy ablak nélküli; zárását tekintve: öntapadós, enyvezett, szilikonos. Borítékméretek:

LC/6 – 114 × 162 mm     LC/4 – 229 × 324 mm
LA/4 – 110 × 220 mm    C6/C5 – 114 × 229 mm
LC/5 – 162 × 229 mm

Borítókarton – könyvek, albumok borítófedelének anyaga (általában fehér v. pasztellszínű), gyakran felületmintázott karton
Borítósarkítás – a könyvtábla/borítóanyag sarkainak levágása a behajtások pontos eldolgozása érdekében
Brosúra – könyvnél kisebb terjedelmű, általában irkafűzött kiadvány; más néven: füzet. Terjedelme a 4 oldalastól egészen 16 oldalasig terjedhet. Kiválóak cégbemutatáshoz, termékprezentációkhoz. A brosúrákat hajtott technikával készítjük el, igény szerint.

C

Cérnafűzés – a hajtogatott íveket egymásra helyezve cérnával összevarrjuk. A módszer hátránya, hogy drága és lassú. Előnye: tartós, a tűzött, illetve ragasztókötött könyvekkel ellentétben a könyv teljesen kinyílik és esztétikusabb is. Általában keménytáblás könyveknél használják.
Cikk-cakk hajtás – a brosúra lapjait harmonikaszerűen, cikk-cakk alakban hajtjuk össze. Ennek köszönhetően a nyitólap kerül előre, a fedlap pedig hátulra.
Címnegyed – a könyv első (általában) 4 oldala. Az 1. oldal a szennycímoldal, a 2. oldal üres, a 3. oldal a főcímoldal, a 4. pedig a kolofon vagy impresszumoldal.
Címoldal – a könyv 3. oldala. Itt tüntetik fel a címet, a szerzőt, a kiadót.
CMYK – a színes képeket a négy alapszín segítségével bontják fel és nyomják ki. Alapszínek: cián (cyan, C), bíbor (magenta, M), sárga (yellow, Y), fekete (black, K).

D

Diapozitív – az eredeti dia
Digitális proof – digitális eljárással, a nyomtatás színhelyességének ellenőrzésére szolgáló próbanyomat
Digitális technológia, nyomás – lehetővé teszi, hogy a színes nyomatok gyorsan, magas minőségben, kívánt méretben és példányszámban bármilyen anyagra elkészülhessenek. Akár egyedi kivitelezésű plakát, prezentáció, kiállítás-dekoráció elkészítése is lehetővé válik.
Direkt szín – a Panton-skála vagy színminta alapján meghatározott szín
Dombornyomtatás – a papírfelületből kidomborodó betű, minta, stb.
DPI ► Felbontás
Drótfűzés – ívek összekapcsolása fűzőkapcsokkal (lehet irka-, tömbfűzés, drótgázsi)

E-É

Egyenes gerinc – a könyv gerince nincs gömbölyítve, azaz nem domború. Főleg kisebb terjedelmű, vékonyabb könyveknél használják.
Egyenkénti csomagolás – a kiadvány darabonkénti csomagolása (pl. nylon-zacskóba)
Előszó – a szerző könyvéhez kapcsolódó nyitógondolatai
Előzék – a könyvtábla és könyvtest összekapcsolására használt (általában 100 g/m2 tömeg feletti) nyomtatott v. nyomatlan ív
EU-szabvány méret (névjegykártyáknál) – a névjegykártyák általában két méretben kaphatóak: a 90 × 50 mm-es méret mellett az EU-ban a 85 × 55 mm-es névjegyek számítanak szabványnak. (A névjegykártya-tartók, tárcák miatt lényeges.)
Élmetszés – a könyvtest oldalait a vágásban, vagy a lábban, vagy a fejben vagy akár mindhárom oldalon színezik
Élőfej – a szedéstükör tetején a főszövegtől léniával, üres felülettel vagy más tipográfiai díszítéssel elválasztott terület

 

F

Fattyúsorok – a sor végéig nem érő szövegsorok a hasáb tetején, mely esztétikailag megbontja a szövegtükör képét
Fedél – puhafedelű (kartonált) könyvek 180-300 gramm közötti kartonból készülő, többnyire nyomott és felületkezelt borítója
Fejezetcímoldal – egy fejezet címét tartalmazó oldal. Általában páratlan (jobb) oldalra kerül.
Fekvő boríték – hosszabb oldalán nyíló boríték
Fekvő formátum – fekvő téglalap alakú, rövidebb oldalán kötött kiadvány
Felbontás – a kép minőségét határozza meg. A számítógépes képállományok különböző felbontással készülnek. A felbontás mértékegysége dpi (dot per inch). Azt jelenti, hogy hány pont esik egy hüvelyknyi területre. Minél több pont van egy hüvelyknyi területen, annál szebb lesz a végeredmény. Ellenkező esetben a kép pixeles (kockás) lehet, ami nem nyújt esztétikus látványt. Ez főleg nagy papírméret esetén szembetűnő.
Felületkezelés Fóliázás, lakkozás
Félbehajtás (keresztben, hosszában) – a papírt egyszerűen félbehajtjuk, így négy nyomtatható oldala keletkezik. Igény szerint keresztben és hosszában is félbe lehet hajtani, így más jellegű lesz a végeredmény.
Fémfóliázás – a nyomdai termék fedélgrafikájának egyes elemeit (pl.: a mű címét, esetleg emblémát) fémfóliával préselik be a fedélbe
Fényes papír – tapintásra finomabb, fényvisszaverő tulajdonsággal is rendelkező papír. Élénkebben adja vissza a színeket.
Flexo – magasnyomtatási forma, az erre speciálisan kialakított flexibilis nyomóformával. Leginkább a csomagolóanyag-iparban elterjedt műanyag, celofán- és fémfóliák nyomtatásánál használatos.
Forma-lakkozás, -fóliázás – meghatározott részeken történő felületkezelés
Forrásfájl – a kiadvány eredeti számítástechnikai feldolgozási formátuma
Fóliázás, lakkozás – felületkezelési eljárás. Erősebbé teszi a papírt, tartósabbá a festéket. Lehet műanyag, optikailag fényes vagy matt. Sima, könnyen tisztítható felületet eredményez, a nyomat színeit élénkíti, felerősíti. Megkülönböztetünk hideg- és melegfóliázást. A melegfóliázás drágább, viszont lényegesen jobb a hidegfóliázásnál. Utóbbinál a papír könnyen görbül, vetemedik, a hidegfólia összezsugorodik, ráncosodik. Magas- vagy ofszetnyomásnál érdemes oldalanként kétszer lakkozni a jobb fedettség, minőség kedvéért. Szitalakkozásnál elegendő az egyszeri lakkozás.
Függelék – egy könyvnek a főszöveget követő, azt kiegészítő része. Általában statisztikákat, táblázatokat, vagy egyéb – a főszövegben terjedelmességük miatt nehezen elhelyezhető – szövegeket, dokumentumokat tartalmaz.
Fül – a védőborító, illetve a kartonfedél behajtott része (pl. fotó, életrajz, ár, vonalkód, stb. kerül rá)
Füzet  Brosúra

G-Gy

Gerinc – az a rész, ahol a nyomtatott íveket (folyóiratok, könyvek nyitási oldalával szemben levő, él) egymáshoz rögzítik
Gömbölyített gerinc – a könyv belső íveinek gerincét is ívesre készítik. 160 oldalnál kisebb terjedelmű könyv esetén a gömbölyítés nem igazán érvényesül
Göngyölt hajtás – a bekötött melléklet kétszer vagy többször a kötés felé hajtott. Négynél több oldalszámú brosúrák, leporellók esetén a külső lapokat a középrész felé hajtjuk, oldalszámtól függően akár többször is. A végeredmény a göngyölt hajtás után egy szétnyitható brosúra lesz.
Grammsúly – a papírt az egy négyzetméterre eső grammsúllyal jellemzik
Gyűjtőfűzés – periodikus kiadványok íveinek összehordása és drótfűzése

H

Hajtás – egyszeri hajtás: 4 oldalra meghajtott ív
Hajtogatás – az ívek hajtogatása – méretre vágás után – könyvkötészeti hajtogató gépeken történik. A hajtogatási módot a kilövés, a nyomtatás, valamint a papír vastagsága határozza meg. Tekercsnyomógépeken a hajtogatásokat komplett hajtogatómű végzi.
Hibajegyzék – a kiadvány nyomtatási hibáinak helyesbítése különálló lapon. A könyv kiadásakor mellékelik a könyvhöz (bekötik vagy csak behúzzák a kiadványba).
Hologram – a hologram szó „teljes képet” jelent. Számítógéppel számított és készített mikrorelief, amelyen a háromdimenziós képek különböző szögekből nézve valós képet alkotnak.
Hozzálék – anyagtöbblet, amely a munka előkészítése során – az esetleges selejtképződés miatt – szükséges

I-Í

Impresszum (kolofon) – a kiadvány címnegyedében vagy végén elhelyezett önálló oldal (általában a szerzői jog, a kiadó, a nyomda főbb adatait tartalmazza)
Imprimatúra – végső levonat a kinyomtatott anyagról, az utolsó tördelt szerzői korrektúra, amelyen a megrendelő engedélyt ad a nyomtatásra. Javítása után már csak a nyomda és a kiadó hivatalos megbízottjainak jelenlétében szabad változtatni.
Inzert – a kiadványhoz tartozó kötészetileg önálló melléklet
Irkafűzés – a kiadvány gerincén elhelyezett kapcsok. A kiadvány összefogását szolgálja. Minimálisan 8 oldalas, legfeljebb 112 oldalas munkáknál alkalmazható.
ISBN szám – könyvek nemzetközi 10 számjegyű azonosító száma (UNESCO). A nemzeti ISBN irodától (Országos Széchényi Könyvtártól) kell kérni a 06 1 487 8687-es telefonszámon vagy az isbn@oszk.hu e-mail címen. A könyvnek az impresszum (kolofon) oldalán szokás elhelyezni.
ISSN szám – időszaki kiadványok és sorozatok nemzetközi 8 számjegyű azonosító száma (UNESCO). Szintén az Országos Széchényi Könyvtártól kell igényelni a 06 1 487 8687-es telefonszámon vagy az issn@oszk.hu e-mail címen.
Ív – 1 ív papír 16 oldal (meghajtva)
Íves nyomás – ívre vágott papírra történő nyomtatás
Ívjelző (norma) – a könyvkötészetben az ívösszehordás helyességének ellenőrzésére való. Az ívek első oldalán az alsó részen elhelyezett oldalszámmal egy sorban az ív száma, a szerző neve és a könyv rövidített címe, a harmadik oldalán az ív száma és egy felső csillag szerepel. Ha az ívet meghajtogatják, az ívjelző alá kell kerülnie a csillagos ívszámnak.

J

Jegyzet – a könyv szövegére vonatkozó kiegészítés, magyarázat. (Általában az oldal alján, fejezetek vagy a könyv végén.)

K

Kantni – a keménytáblás borító belíven túllógó, általában 2-3 mm széles sávja
Kapitális oromszegő – a könyvtest gerincére fej- és lábrésznél felragasztott színes textilcsík
Karton – olyan papírtermékek megnevezése, amelyek négyzetmétertömege 180 g/m2 felett van. Kevésbé hajlékony, fedőlapokhoz, üdvözlőkártyák, névjegyek készítéséhez használják.
Kartonált könyv – puhafedelű, kartonborítójú könyv
Kasírozás – például papírnyomat, fotó, plakát műanyagra, szürkelemezre, stb. való felragasztása
Keménytáblás könyv – kiadvány, amelynek a fedele 1,5–3,5 mm vastag kötészeti lemez (papír, vászon, félvászon, műbőr vagy bőrborítással)
Kereszthajtás – a kétszer (egymáshoz képest keresztben) meghajtott ív, amely 8 oldalas terméket eredményez
Keresztperforálás – tekercsnyomógépeken, a papírpálya futására merőleges irányú perforáció készítése folyamatos nyomtatás közben
Képfelbontás Felbontás
Képformátum (pl. .tiff, .jpg, .bmp, .png .psd) – a képformátumok és egyben a képfájlok kiterjesztése. Ezek határozzák meg a végeredmény minőségét, a fotó zökkenőmentes kezelését.
Két hosszanti (paralel) hajtás – két párhuzamosan elvégzett hajtás, mely lehet göngyölt (egymásba hajtogatott) vagy harmonika (leporelló)
Kifutó kép – szegély (margó) nélkül megjelentetett kép. A kifutó képet tartalmazó nyomdai termék tervezésekor figyelembe kell venni, hogy a kép szegélymentesnek szánt szélein körülvágáskor néhány mm-t levágnak.
Kilövés – a kiadvány oldalainak elhelyezése az íven. A végleges formátumra való hajtogatásnál, az oldalak megfelelő sorrendben követik egymást.
Kolofon Impresszum
Korrektúra – a szedésről javítás céljából készített, korrektúrajelekkel kijavított levonat, azaz a szedési hibák javítása vagy az egyébként helyesen szedett szöveg megváltoztatása
Korrektúralevonat – az általában már betördelt kézirat, amelyen a javítások elvégezhetők
Könyvbelív fűzéstípusok – 1. frézelt: a belív beragasztása a fedélbe lapokban; 2. szálfelsütött: a belívek cérnával történő bevarrása a gerinc mentén, a hajtogatásnál; 3. cérnafűzött: a belívek hajtogatás utáni egymáshoz varrása
Könyvjelzőszalag – a sapka és az oromszegő közé ragasztott szalag. (Színe általában egyezik az oromszegőével.)
Könyvtábla – kötött könyvek borítórendszere. Áll táblalemezekből, hátlemezből és borítóanyagból.
Körülvágás – könyvek, folyóiratok kész méretre vágása három oldalon (fej-, láb- és hosszmetszések kialakítása)
Kötegelés – a nyomdai termék (általában újságok) egységcsomagjainak zsineggel való összefogása
Köteles példány – Magyarországon az Országos Széchényi Könyvtárnak járó kiadványmennyiség. Könyvből 7, periodikákból 12-18 példány illeti meg az OSZK-t. Nyilvántartásuk az ISBN, illetve ISSN számok segítségével történik.
Kötészet – nyomdai műveletcsoport. Típusai például: cérnafűzés, irkafűzés, gerincragasztás, normál és dupla spirálozás, stb.
Kötészeti lemez – kemény papírlemez; a könyv merevítését szolgálja. Keménytáblás könyveknél papír, vászon vagy bőrborítású. Vastagsága 1,5-3,5 mm közötti.
Kromalin – színbontott (levilágított) filmekről készített, a nyomtatás színhelyességéhez szükséges ellenőrző nyomat. (Ma már a nyomólemez-készítés során nem használnak fel filmet [CTP], így ez az ellenőrző technika idejét vesztette.) ► Digitális proof

L-Ly

Lakkozás  Fóliázás, lakkozás
Layout – angol szó (szedési vázlat). Segítségével közlik a szedővel a leendő nyomóforma kívánt beosztását (vázlat, makett, beosztási terv). A layout fontos elem a kézirat-előkészítésben.
Lábjegyzet – olyan szövegrészlet, amely az oldal alján, a főszövegtől elkülönítve helyezkedik el, és a főszöveghez képest kiegészítő információt tartalmaz
Leadási méret/végső méret – a leadási méret kicsivel nagyobb, mint a végső méret. A kettő közötti különbséget kifutónak nevezzük. A nyomtatáshoz érdemes egy bizonyos kifutót hagyni a kép mindegyik szélén, hogy a keretek is jól és élesen látszódjanak. Általában 4–5 mm-es kifutót ajánlunk, de mindegyik termék sablonjánál megtalálja a pontos méreteket. Természetesen a kifutó nem látszik a végeredményen, de ebből adódóan szükségszerű, nélküle a képből veszik el az a bizonyos 4-5 mm.
Lehúzódás – a nyomaton a festék elkenődése
Leporellóhajtás – párhuzamos hajtások, amelyek párosával kerülnek egy lap azonos oldalára
Leporelló kirakás – a késztermék kirakása például ügyviteli nyomtatványok előállításánál. A perforált ügyviteli nyomtatványt váltakozva ellentétes irányba hajtják meg, és az így kapott összefüggő nyomtatványok egymás fölött ívoszlopot képeznek.
Levilágítás – nyomdai feldolgozásra alkalmas filmek készítése. Ma már csak a szitanyomást megelőzően végzik.
LWC – minimális fatartalmú papír (tekercses kiszerelésben) rotációs nyomtatáshoz
Lyukasztás – a fémgyűrűzés előkészítő művelete

M

Magasnyomtatás – hagyományos nyomtatási forma, a nyomófelület a lemez síkjából kiemelkedik. Az ellenforma (az ún. matrica) ólommal való kiöntéséből keletkezik a nyomóforma.
Makulatúra – selejtpapír; csomagolásra használt vagy zúzdába kerülő papírhulladék, főleg régi újságok, hibás nyomdai ívek
Marginális (széljegyzet) – a szedéstükrön kívül az oldalszám felőli margón (vágásnál) elhelyezett cím vagy cím jellegű szöveg
Matt papír – a papír alapja lehet matt és fényes is. Matt esetében a papír megtartja enyhén érdes felületét, ilyen a szabvány irodai papír is.
Mágnescsík – korlátozott tárolókapacitású és hamisítás elleni biztonságot nyújtó, a mágneses jelrögzítés elvén működő adattároló. A kártyatest gyártása során kerül fel a kártya hátoldalára.
Mélynyomtatás – a nyomtatásnál a nyomóforma síkjánál mélyebben elhelyezett üregekből (tölcsérekből) kerül a festék a papírra. Az üregek kémiai úton történő maratással kerülnek kialakításra.
Mikroírás – szabadon választható szövegtartalmú felirat oly mértékben lekicsinyítve, hogy az nagyító nélkül csak vonalnak tűnik, így jól szolgálja a színes másolón történő hamisítás felismerését.
Montírozás – a kiadvány végleges formájának a kialakítása a grafikus vagy a tipográfus tervei alapján. A reprodukciós fényképészeti úton feldolgozott kép és valamilyen szövegszedési eljárással előállított szöveganyag pontos elhelyezésben szerelékké való összeállítása.
Mutáció – részleges szövegcsere
Műnyomó papír – krétázott, simított papír – főleg képes (fotós, grafikus) anyagok nyomtatására. Fényes és matt változata ismeretes.

N-Ny

Negatív film – negatív nyomtatási eljáráshoz szükséges film
Négyszínnyomás (CMYK) – a színes képeket a négy alapszín segítségével lehet felbontani, illetve kinyomni. Az alapszínek: cián (cyan, C), bíbor (magenta, M), sárga (yellow, Y), fekete (black, K).
Nyers méret – a nyomásnál használatos, vágatlan papírméret. Ezt körülvágva kapjuk a kiadvány végleges (vágott) méretét.
Nyomdai alapszínek – a 4 nyomdai alapszín: cián (cyan, C), bíbor (magenta, M), sárga (yellow, Y), fekete (black, K); rövidítve: CMYK
Nyomdai ív – alapegység a könyvek terjedelmének megállapítására. Egy nyomdai ív 16 oldal, amelyből a formátumoknak megfelelően különböző szorzószámokkal az A/ 5 ív terjedelem kiszámítható (a nyomdai ív fogalma független attól, hogy pl. egy könyvet 32 oldalanként nyomtatnak).
Nyomóforma – a nyomóforma a nyomó- és nem nyomó elemek olyan meghatározott rendszere, amely a szöveg- és képi információkat magába foglalja. A nyomóformáról a nyomtatás folyamata során a nyomathordozó adott felületeire festékréteget juttatva kialakul a nyomat.
Nyomtatás – többféle nyomtatási eljárás létezik, pl. ofszet nyomtatás, mélynyomás, magasnyomás, szitanyomás

O-Ö

Ofszet nyomtatás – síknyomtatás, ahol a festék a nyomólemez vízszerető és víztaszító rétegei segítségével kerül fel a papírra. Se kiemelkedés, se mélyedés nincs a lemez felületén. Ez azt jelenti, hogy a papírra egy gumival bevont henger viszi fel a festéket, nem pedig a nyomólemez. A színes ofszet nyomtatás a négy alapszínnel, a CMYK-kombinációval történik, mennyiségi korlátok nélkül, magas minőséggel
Ofszet papír – mázolt bevonat nélküli papír, elsősorban szöveges kiadványok nyomtatására
Oltárhajtás – kétszer (dupla ajtószerűen) szembehajtott papírív. A nyomdai termék az oltárhajtás után egy kis ablakra (oltárra) hasonlít. A papír két szélét egyenlő arányban a középvonal felé hajtjuk. A hátlap középrészére nem kerül hajtás, így az oltár hátlapja kétszerese a ráhajtott oldallapoknak.
Oromszegő – a sapkát eltakaró keskeny szalag a keménytáblás könyvek gerincének élén és alul
Összehordás – könyvek vagy egyéb feldolgozás-technikai termékek alkotórészeinek ívek lapok sorrendbe gyűjtése

P

Pagina – oldalszám, amit a kiadvány oldalain alul vagy felül helyeznek el
Papírfajta – a nyomtatási eljárás igényeinek megfelelő papír, például: ofszet, műnyomó, plakátpapír, mélynyomó, biblianyomó, újságnyomó ívpapír, stb.
Papírméret – a papír méretét mm-ben adják meg, szélesség × magasság formában
Papírok – újságnyomó papír: szilárdsága kicsi, feltétel, hogy nyomógépen ne szakadjon el. Általában 70-80% facsiszolatot tartalmaz, enyvezetlen, simítását csak a papírgyártógép hengereitől kapja. Tekercsekben hozzák forgalomba. Súlya 40-55 g/m2. Folyóiratnyomó papír: leginkább képes folyóiratok nyomtatására használják. Lehet nagy fatartalmú vagy tiszta cellulóz tartalmú is. 50-100 g/m2 tömegű, felülete erősen simított. Famentes papír: kémiai úton felbontott alapanyagból készül. Gyártásához az így feltárt cellulózt alkalmazzák. Kémiai fehérítéssel és külön simítással akár színes illusztrációk nyomására is alkalmas papíranyag. Regénynyomó papír: fatartalmú, laza szerkezetű, sok töltőanyagot tartalmazó papír, 60-100 g/m2 tömegű. Ofszetnyomó papír: famentes és fatartalmú változatai 65-120 g/m2 súlyban kerülnek forgalomba. Felületük gépsima vagy gyengén simított. Kromo- és műnyomópapír: a sűrűrácsos többszínnyomáshoz tökéletesen sima, fehér papírfelületre van szükség. A műnyomópapírnak mindkét oldala simított, fényes vagy matt felületű. A kromopapírnak csak az egyik oldalára nyomtatnak, ezért egyoldalasan mázolják finom krétaanyaggal. A kész papír 75-180 g/m2 súlyú. Biblianyomó-papír: részben rongyanyagból gyártják 60 g/m2 súlyban. 25-30% töltőanyagot tartalmaz, hogy ne legyen áttetsző. Kartonok: a 180 g/m2-nél nehezebb papírokat kartonnak nevezzük. Többnyire ugyanolyan tulajdonságúak, mint a vékonyabb papírok, csupán grammsúlyuk nagyobb. Ennek megfelelően a nyomdatechnikában, mint ofszet-, műnyomó, fedél stb. kartonok kerülnek felhasználásra. Lemezek: elsősorban könyvkötés és dobozgyártás anyaga. Többrétegű, 70 × 100 cm ívek 25 kg-os egységsúlyú csomagokban árulják. Az egy csomagban található ívek száma a grammsúly megnevezését helyettesíti.
Papír súlya/minősége – a papír súlya határozza meg a papír vastagságát, így annak minőségét és élettartamát. A súlyt gramm/négyzetméterben szokás megadni, és mivel a kiválasztott papírméret állandó, így a súly növelésével érhetünk el jobb minőséget. Az irodában használt A/4-es lapok általában 90 g/m2 súlyúak, nálunk a 135 vagy akár 250 g/m2-es papírok is megtalálhatóak. A jobb minőségű papír nehezebben szakad, ami szórólapoknál és plakátoknál különösen fontos tényező.
Papír szabványméretek – az Európában is használatos szabvány papírméreteket, vagyis az ISO és a DIN rendszerét használjuk. Három, egymással összehangolt DIN-formasort különböztetünk meg.  

A/0 841 × 1189 mm    A/1 594 × 841 mm
B/0 1000 × 1400 mm    B/1 700 × 1000 mm
C/0 917 × 1297 mm    C/1 648 × 917 mm

A/2 420 × 594 mm    A/3 297 × 420 mm
B/2 500 × 700 mm    B/3 324 × 458 mm
C/2 458 × 648 mm    C/3 324 × 458 mm

A/4 210 × 297 mm    A/5 148 × 210 mm
B/4 250 × 350 mm    B/5 175 × 250 mm
C/4 229 × 324 mm    C/5 162 × 229 mm

A/6 105 × 148 mm    A/7 74 × 105 mm
B/6 125 × 175 mm    B/7 88 × 125 mm
C/6 114 × 162 mm    C/7 81 × 114 mm

A nagyobb papírméreteket plakátokhoz ajánljuk, a kisebb méretű papírok szórólapokhoz, brosúrákhoz alkalmazhatóak.
Paralel hajtás – a papíríven két párhuzamosan elvégzett hajtás, mely lehet göngyölt (egymásba hajtogatott) vagy harmonika (leporelló)
Passzer – a raszterpontok illeszkedése a nyomaton
Passzerhiba – nyomaton észlelhető hiba, mikor a 4 alapszín nem fedi le teljesen egymást
Pausz – csak szöveget tartalmazó kiadványok esetében alkalmas másolóeredeti a nyomólemez készítéshez
Pántolás – a nyomdai késztermék egységcsomagjainak általában műanyag pánttal való összefogása
Párnázás – kötészeti eljárás, reprezentatív kiadványok (elsősorban agendák) tábláinál használatos
PDF formátum – (portable document format = hordozható dokumentumformátum) a leggyakrabban használt tömörített file-formátum. Alkalmazásával eredeti méretében és minőségében tekinthető meg egy anyag, valamint ma már a legelterjedtebb file-formátum, melyet a nyomda a nyomólemez-készítés során felhasznál.
Perforálás – a papír előírt helyén szaggatott késsel való beütése a le, ki vagy széttéphetőségének elősegítésére. Adott irányban történő sorozatos átlyukasztás (hajtogatás közbeni perforálás, tömbök perforálása), sorlyukasztás. Számla, megrendelés- vagy sorszámtömbök használata során szükség van arra, hogy a papír egy része könnyen leszakíthatóvá váljék. Ezt szolgálja a sorlyukasztás.
Példányszám – a kiadvány egyszerre megrendelt példányainak száma
Pozitív film – pozitív nyomtatási eljárásnál lemezmásoláshoz szükséges nyomdai film

R

Ragasztott melléklet – a kötött könyveknél meghatározott helyre (ívek vagy lapok közé) ragasztott egy lapos vagy egy ívegységnyi melléklet
Ragasztókötés – puhafedelű könyveknél, magazinoknál alkalmazott kötési eljárás. Az egymásra hordott íveket együttesen behelyezik egy ragasztókötő gépbe, ahol a könyvtest a szorítópofák közé kerülve egy biztos tartást nyer, ezután az egész egy marókés fölé kerül, ahol a könyv gerince egy meglehetősen durva felületet kap. Az így nyert durva felület sok ragasztóanyagot képes felvenni. A gép megkeni a könyv gerincét ragasztóval, majd a borítóba akasztja. A könyvkötés utolsó fázisa a ragasztóanyag kihűlése után a könyvtest három oldalon való körülvágása.
Raklappántolás – a raklapra rakott nyomdai egységcsomagok pántolása műanyag vagy fémszalaggal
Raszter – fotótechnikai (hagyományos) feldolgozásnál a képfelbontás egysége a raszter, vagyis az egy négyzetcentiméterre jutó pontok száma
Rácssűrűség – a rácssűrűséget a nyomóeszköz műszaki paraméterei határozzák meg. Ha nagyobb rácssűrűséggel világítunk le egy anyagot, mint amire a nyomóeszköz képes, a végeredmény besül, a nyomaton összefolynak a raszterpontok. Figyelem! A nyomdászok általában lpc-ben (line per centiméter) adják meg a rácssűrűséget, a számítógépes szakemberek lpi-ben (line per inch) dolgoznak. Egy inch 2,54 centiméter. Tehát ha a nyomda 60-as rácsról beszél, át kell váltani. 60 lpc × 2,54 = 152.4 lpi.
Referencia – a nyomda által előállított termékek (könyvek, füzetek, szórólapok, stb.), melyek a cég kiválóságát bizonyítják
RGB-színek – additív, vagyis összeadó színképzés alapszínei. A vörös (Red), zöld (Green) és kék (Blue) egyenlő arányú keveréssel fehér színt adnak. A számítógép képernyőkön ezeket a színeket használják, nyomdai feldolgozásra a CYMK színek alkalmasak
Riccelés – öntapadó címke olyan bemetszése, amely a címke hordozóját nem éri el. Ricceléssel érhető el, hogy a címkék a hordozó papírról egyenként leszedhetők legyenek.
Rotációs technológia – a rotációs nyomtatást a nagy volumenű piaci igények költséghatékony kielégítésére használják

S-Sz

Saját borító – a belívekkel azonos papírból készülő borító. Irkafűzött vagy gerincragasztott periodikák, füzetek esetén használatos.
Sapkázás – keménytáblás könyveknél a szálfelsütéssel összefogott könyvtest gerincére ragasztott papír
SC papír – fatartalmú mázolt papír, döntően magazinok nyomtatásához, ehhez illeszkedő (alacsony) grammatúrával
Speciális méret – bármely, a nyomdaiparban megszokott szabványtól különböző méret
Spirálkötés/spirálozás – kiadvány kötését kiváltó egyszerű és gyors eljárás, mely kis, kézi berendezéssel is elvégezhető. Lehet egyszeres vagy dupla, különféle anyagú (műanyag vagy fém), különféle színű és átmérőjű (a kiadvány vastagságához illeszkedően).
Stancolás – egyedileg készített késformával a nyomatot a kívánt formára vághatják, illetve kívánt részek belőle kivághatók. Adott formát követő kivágó kés a nyomdagépbe helyezve a papírból úgy szakítja ki a szükséges, vagy fölösleges részt, mint háziasszony a pogácsát. Felhasználási terület: palackcímke, egyenes vonallal nem vágható nyomtatványok, boríték, függőcímkék.
Szalagozás – többkötetes kiadványok összetartozó köteteit rendszerint szalaggal fogják össze
Szálfelsütés – keménytáblás könyveknél minden esetben, puhatáblánál igényesebb kiadványoknál alkalmazott kötészeti könyvtest-képzési eljárás
Szálirány – a nyomdai munkák során figyelembe kell venni a szál- vagy rostirányt, a papír tulajdonságát ugyanis ez is befolyásolja. Lehet hossz és keresztszálirány
Szemleív – a könyv kinyomtatott íveinek kötése előtti ellenőrzését szolgáló, már nyomtatással készülő nyomat
Szennycímoldal – 1. a könyv legelső oldala, mely csak a könyv címét és a szerző nevét tartalmazza. 2. A kiadványt részekre, illetve fejezetekre tagoló oldalak.
Szitanyomás – szitaforma felhasználásával végzett nyomtatás, a festék fedőrétegként kerül fel a szitahordozóra. Színgazdag, időjárás-álló. Ezzel az eljárással készülnek a citylight és az óriásplakátok, valamint a displayek többsége. Speciális szitanyomtatású lakkozások: neon, kaparós, metálfesték.
Szín – 4 + 0 szín: egyoldalú nyomtatás. Azt jelenti, hogy csak a papír egyik oldalára kerül nyomtatás, színesben. Ez a módszer leginkább plakátok, poszterek esetében javasolt, hiszen felragasztás után csak az egyik oldaluk látható. Minden ilyen megjelölésnél az első szám az első oldalt, a plusz jel utáni pedig a második oldalt jelenti. 4 + 4 szín: kétoldalú nyomtatás. A 4 + 0-s nyomtatással ellentétben itt a papír mindkét felét színesen nyomjuk. Névjegykártyák, szórólapok és brosúrák esetében ajánlott
Színes nyomtatás (CMYK) – a színeknél szereplő 4-es szám a négy alapszínt jelöli. Ennek angol rövidítése a CMYK, vagyis a cián, a bíbor (magenta), a sárga (yellow) és a fekete (black) keverékéből jön létre a végeredmény.
Színrebontott film – a korábban használatos nyomóforma-készítési eljárásoknál 4 nyomdai alapszínre bontott filmre volt szükség. Ezek felhasználásával készítették el a nyomólemezt.
Szürkelemez – kemény, merev anyagú papírlemez, amely a könyv merevítését, erősítését szolgálja. A keménytáblás könyveknél papír, vászon vagy bőrborítású. Vastagsága 1,5-3,5 mm közötti.

T

Tartalomjegyzék – tükrözi a könyv tagolását, beosztását, a könyvben való tájékozódást segíti. Műszaki könyvekben előfordul decimális számozással is. Kialakítása oszlopos szedés jellegű.
Tábla – kemény, merev anyagú papírlemez, amely a könyv merevítését, erősítését szolgálja. A keménytáblás könyveknél papír, vászon vagy bőrborítású. Vastagsága 1,5-3,5 mm közötti.
Táblaborító – keménytáblás könyveknél a táblát borító nyomott és általában felületkezelt (lakkozott vagy fóliázott) papír, vászon, műbőr, stb.
Táblanyomás – a könyvtábla borított felületeire díszítés, szöveg és jelek felvitele, meleg- vagy hidegpréseléssel
Tekercs/rotációs nyomás – a papír tekercsben kerül a nyomógépre feldolgozásra
Terjedelem – a kiadvány összes számozott oldalának mennyisége
Tömörítés – a számítógépes állományokat lehet tömöríteni, így kisebb helyet foglalnak. Többféle tömörítő szabvány létezik. Vannak olyan tömörítések (pl.: jpg), ahol a tömörítésnél a program a hasonló árnyalatokat egy színnek kezeli. Ilyen tömörítést használnak a digitális hobbi fényképezőgépek. A tömörítés miatt elvesző információkat nem lehet javítani, retusálással és különböző digitális trükkökkel lehet eltüntetni a szembeötlő hibákat, de sohasem lesz olyan, mint tömörítés előtt.

U

Utánnyomás – a már régebben elkészült filmekből, nyomólemezekből, nyomóformákból, sablonokból, kell újranyomni valamilyen készterméket. Ha az új késztermék bármiben is eltér az eredetitől, már nem használhatóak a sablonok, nyomólemezek, stancformák, így nem beszélhetünk utánnyomásról sem
Utcaregiszter – amennyiben a megrendelt kiadvány térképet tartalmaz, ahhoz tartozhat utcanévjegyzék, más néven utcaregiszter
Utószó – a szerzőnek a könyv témájához kapcsolódó zárógondolatai
UV-lakk – névjegykártyák esetében alkalmazzuk az UV-lakk bevonatot, ami egy védőréteget képez a kártya felületére. Ennek köszönhetően a névjegy élettartama hosszabb lesz, az UV-lakk véd a karcolásoktól és az UV-fény által okozott rongálódástól.

V-W

Vasalt sarok – különleges kötészeti megoldás. Reprezentatív naptáraknál alkalmazzák.
Vágott méret – a kész nyomdai termék mérete. Keménytáblás könyvnél a könyvtest méretmegjelölése.
Vágó és passzerjelek – a vágott méreten kívül a filmen elhelyezett segédjel, mely a kötészet számára mutatja a vágás méretét. Önnek ezzel nem kell törődnie, mi előállítjuk a szükséges jeleket nyomtatás előtt.
Védőborító/envelop – a kötött könyvtestet borítja, 5-10 cm-rel ráhajolva a két könyvtáblára. Általában nyomott, felületkezelt, 120 és 180 g közötti grammsúlyú műnyomó vagy pauszpapír, ritkábban celofán
Vízjel – az egyik legrégebbi – a nyomathordozó papírban alkalmazott – védelem, amelyet egyéb, szabad szemmel is látható és/vagy csak ultraviola megvilágításban észlelhető különböző színű, a papírban véletlenszerűen eloszló pelyhezőkkel egészítenek ki. A korábban használatos egyszerű vízjelek fizikai és kémiai eljárással ma már eredményesen imitálhatóak. Az egyedi gyártású, csak cégünk számára kialakított nyomóformáról készülő, pozitív és negatív elemeket, valamint többfokozatú árnyalatot tartalmazó vízjel a ma ismert eljárásokkal nem hamisítható.
Volumenizált papír – papírgyári eljárással könnyített (laza rostszerkezetű) papírok, melyek látványosan vastagabbak a vele azonos grammsúlyú papíroknál
Vonalkód – lézertechnikával olvasható, vonalakból álló jelsorozat. Kódolt, alfanumerikus információ, amelyet a vonalvastagság, ill. a vonaltávolság hordoz. A vonalkód a termék EAN kódját jeleníti meg. Az ISBN vagy ISSN számmal ellátott termékek (könyvek, periodikák, stb.) EAN kódját az ISBN, illetve az ISSN számból kell képezni.